Zenepalota

Miskolc, Bartók tér 1.

A MISKOLCI ZENEPALOTA

RÉSZLET A ZENEPALOTA BEJÁRATÁRÓL

BARTÓK BÉLÁRÓL KÉSZÜLT BRONZPLAKETT

SERES JÁNOS ALKOTÁSA

A ZENEPALOTA KELETI OLDALÁN LÁTHATÓ ERKÉLY,

KOVÁCSOLTVAS DÍSZÍTÉSŰ KORLÁTTAL

Miskolc komolyabb zenei élete a XVI. században kezdődött, több épületben is működött, de igazán otthonra csak 1927-ben talált, amikor erre a célra felépült és megnyitotta kapuit Wälder Gyula tervezte neobarokk épület. Az épületben jelenleg a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zenetudományi Intézete működik. Az épület keleti falán látható a névadóról készült bronzplakett, amely Seres János alkotása.

Az épület koncertterme 400 ülőhelyes. A lépcsőházban helyezték el a kiváló hegedűművész, Reményi Ede és Lányi Ernő domborművét, akik a város zenei életének megszervezésében szereztek érdemeket. Hubay Jenő, a híres zeneszerző mellszobra /aki a város zeneiskoláját is vezette egy ideig/ a koncertterem halljában látható.

A Zenepalota északi homlokzatán a robosztus építészeti ékesség,

amely a hatalom, az erő, a bátorság, a Tudás és egyben

a BÜSZKESÉG jellegét mutatja

Bátran hirdeti Miskolc zenei életének jelentőségét,

s ugyanakkor a vasnak, mint az erőnek és szilárdságnak

Miskolccal történő összeforrottságát

Az épület kovácsoltvasrácsait Demeter László és testvérei, miskolci lakatosmesterek tervezték és készítették a Miskolcon lévő műhelyükben, melyben részt vett Nyíri Béla lakatosmester is. A kovácsoltvasrács hűen követi az épület stílusát, egyes motívumok a barokkos, rokokó jellegre utalnak, de összhatásban az egybeolvadás esztétikus példáját mutatják. A kezdetekkor az összes földszinti ablakot kovácsoltvasráccsal védték, illetve díszítették. 1953-ban /igazi okát nem ismerve/ több ablakról leszerelték a kovácsoltvasat és megsemmisítették.