Színház
Kezdőlap Vissza Miskolc belváros Demeter testvérek Színház Postapalota Minorita Erdészet Zenepalota Avasi templom Kilátó

 

 

 

MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ

Miskolc, Déryné u. 1.

 

 

 

 

A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ SZÉCHENYI ÉS DÉRYNÉ UTCAI HOMLOKZATA

 

 

Miskolcon a Széchenyi utca vonalvezetését a Déryné utca sarkán egy kissé előreugró homlokzatú, harmonikus nyugalmú épület bontja meg, a Miskolci Nemzeti Színház épületkomplexuma. Az épület a Széchenyi utca felől kétemeletes, klasszicista, helyenként romantikus részletekkel tagolt. Homlokzatán négy pillére támaszkodó portikusz[1] ugrik előre, a homlokzat tetejét timpanon[2] díszít.

A színház felett kis torony magasodik, amely a színház megépítését követően az 1883-1984-es években, eklektikus[3] stílusban épült, és tűztorony funkcióját betöltve biztosította az áttekintést Miskolc épületei felett.

 

Az ország első magyar nyelvű kőszínháza Miskolcon épült, a városi polgárok áldozatkészségéből és néhány nagylelkű főúr adományából. Az építkezéshez szükséges anyagiakat a város és a megye lakossága teremtette elő. Építését 1819-ben kezdték el, és 1823. augusztus 3-án avatták fel. A megnyitón Kisfaludy Károly: Tatárok Magyarországon c. produkcióját mutatták be. Az 1843-as nagy tűzvész idején teljesen leégett. Ez az épület a mai színház épületétől északra helyezkedett el, a mai Déryné utcában.

A mai színház alapkövét 1847-ben tették le, építése azonban elhúzódott és csak 1857. szeptember 3-án avatták fel. A Miskolci Nemzeti Színház Cassano József tervei alapján készült el. Első igazgatója Latabár Endre volt.

Az épületet 1925-ben Vágó László építész tervei szerint átalakították. 

1956-ban újabb átalakításra és felújításra került sor. A régi épület új négyemeletes szárnnyal bővült, amelyben az öltözők, próbatermek, valamint az irodák kaptak helyet. Lényeges korszerűsítést jelentett a forgószínpad, a több mint 20 méter magas zsinórpadlás, a színpadi zápor-berendezés és az akkor korszerűnek tekinthető világító, illetve fényszabályozó berendezés. Az átépítés során bővült a színház előcsarnoka, amely visszakapta a XIX. századi klasszicista alakját. 

A Miskolci Nemzeti Színház jelenlegi arculatát az 1996-ban befejeződött rekonstrukciónak köszönheti, a korszerűsítésen túlmenően bővítésre került sor Az átalakítás, felújítás, "tömb-beépítés" Bodonyi Csaba tervei alapján készült. Esténként négy játszóhely szórakoztatja a közönséget. A színházkomplexum Európában is ritka épületegyüttes, melynek területe mintegy 15000 négyzetméter, magába foglalja a 700 fős nagyszínház, 300 fős kamaraszínház és a 100 fős játékszín mellett a zárható tetővel ellátott 500 fős nyári színházát is. A Bartók + Miskolci Operafesztivál szülőotthona és központja.

 

 

A SZÍNHÁZ NYITOTT OSZLOPCSARNOKA A SZÉCHENYI UTCÁRA TEKINT /PORTIKUSZ/

SZÉCHENYI UTCA FELŐL A SZÍNHÁZ HOMLOKZATA A /TIMPANON/

 

 

 

AZ EKLEKTIKUS TŰZTORONY,

MELLVÉDKÉNT A KOVÁCSOLTVAS KORLÁT

 

 

 

DÉRYNÉ SZÉPPATAKI RÓZA SZOBRA

AZ IRODAÉPÜLET ELŐTTI TÉREN,

AZ UN. MŰVÉSZBEJÁRÓNÁL

SCHAÁR ERZSÉBET SZOBRÁSZMŰVÉSZ ALKOTÁSA

 

 

 

NYÁRI SZÍNHÁZ KOVÁCSOLT VASKAPUJA A DÉRYNÉ UTCÁBAN,

A SZÍNÉSZMÚZEUM ÉS A KAMARASZÍNHÁZ KÖZÖTT

FÉLEGYHÁZI KÁROLY IPARMŰVÉSZ TERVEI ALAPJÁN

GULYÁS IMRE MISKOLCI LAKATOSMESTER KÉSZÍTETTE

 

 

 

KOVÁCSOLTVAS KAPU KÖZELRŐL

 

 

 

A SZÍNHÁZ ELŐCSARNOKÁBAN ÉS A NÉZŐTÉREN

A FŰTŐTESTESTEKET ÖNTÖTTVAS-DÍSZRÁCS szebbíti

A DÍSZRÁCS HARMONIKUSAN ILLESZKEDIK

A BELSŐ TÉR KLASSZICISTA STÍLUSHOZ

DEMCSIK ATTILA MISKOLCI IPARMŰVÉSZ ALKOTÁSA

 

 

 

RÉSZLET

 

 

 

<<<<<<<

 

 

 

____________________________________________________

[1]Az épület főhomlokzatához kapcsolódó nyitott, oszlopos csarnok.

[2]Épülethomlokzat orommezeje; szoborművekkel díszített háromszögletű homlokzati rész.

[3] Különböző korok és stílusok jegyeit vegyesen alkalmazó irányzat.